Egy párkapcsolatban célszerű még az elején lefektetni a „szabályokat”. Az emberek többsége monogámiára vágyik, de ott a lehetősége annak, hogy újra éled a vadászösztön. Vannak párok, akik a nyitott kapcsolatban látják ennek a problémának a megoldását.

Az emberi természetből fakad a féltékenység, mintha belénk lenne kódolva. Mégis találunk nem egy olyan férfit és nőt, akik megengedik egymásnak, hogy ha valami újra vágynak, akkor legyen lehetőségük kielégíteni kíváncsiságukat. Azok, akik ezt választják, többnyire abban bíznak, hogy nem fog titkolózni a másik és nem laposodik el kettőjük viszonya.

Azok, akik a monogámia mellett teszik le voksukat, értetlenkedve állnak a téma előtt. Nem tudják elképzelni, hogy ha ezek a párok megengedik a „megengedhetetlent”, akkor miért is vannak együtt? Az érzelmeken alapuló kapcsolatokat mindkét nem a biztonságért és/vagy azért a jól eső, bizsergő érzésért keresik. Hogy férhet bele, hogy párunk máshol találja meg a boldogságot? A biztonságról alkotott kép már nem él. Nem csak a mienk a hőn szeretett férfi vagy nő, más is megkaphatja.

A nyílt kapcsolat hívei a következőkre hivatkoznak:

1. Nincs mély érzelem. Főleg a szexért vannak együtt és emellett jól megvannak, jókat beszélgetnek, eljárnak szórakozni, vacsorázni, barátokkal találkozni.
2. Nem akarják, hogy ellaposodjon a szexuális életük. Tartanak attól, hogy ha mindig ugyanazzal, mindig ugyanúgy és ugyanott szeretkeznek, akkor egy idő után már nem fogják megkívánni egymást.
3. A távolság. Ha egy pár nem tud találkozni hónapokig, előfordulhat, hogy a nyitott kapcsolat mellett döntenek. Nem akarnak szakítani, vagy elválni, mert az érzelmi kötődés mély, de azt sem szeretnék, hogy választottjuk „hiányt szenvedjen” azokban a bizonyos élvezetekben.

Ha érzelmek is játszanak a kapcsolatunkban, akkor érdemes szem előtt tartani, hogy párunk beleszerethet abba a bizonyos harmadikba. Nyitott kapcsolat ide vagy oda, a végén hoppon maradhatunk.