
Péntek 13-án a Juventus Reggelben, arra is választ kaptunk, hogy Pordán Petra és Balogh Tamás mitől retteg a hétköznapokban! Kattintson!
1.
Péntek 13-a a legtöbb kultúrában is szerencsétlen napnak számít. Ennek több magyarázata létezik. Az egyiket a Bibliából eredeztetik, miszerint az ókori rómaiak mindig pénteken hajtották végre a kivégzéseket, így Jézust is a hét ötödik napján feszítették keresztre.
A 13-as a számmisztikában nem túl szerencsés. Míg a 12 a tökéletességet szimbolizálja- 12 apostol, 12 hónap, napéj egyenlőségkor 12 órája van a napnak-addig a 13 már túl mutat ezen. Például az utolsó vacsorán is 13 személy vett részt, és tudjuk, hogy mivel járt a másnap.
A másik magyarázat a Keresztes Lovagokhoz köthető. A 14. században Kelemen pápa annyira irigy volt a lovagok gazdagságára, hogy 1307. szeptember 13-án megvádolta őket erkölcstelen tettekkel és elfogatta a vezetőket, majd máglyára vetette a keresztesek fő embereit. Jacques de Molay, a „Mester” , tűzben égve megátkozta a pápát és mellette még a királyt és annak pecsétőrét. A három férfi egy éven belül meghalt.
2.
A fekete macskát már a középkortól kezdve üldözik, akkoriban úgy gondolták, hogy a boszorkányok segítői. Egyesek ennél is „tovább mentek” és úgy tartották, hogy a fekete mágia nagyasszonyai, ha valami rettenetesen gonoszat akartak tenni, átváltoztak fekete macskává, hogy ne tudják rájuk bizonyítani az ártó szándékú varázslatokat.
3.
A tükör összetörése és az azt követő 7 év szerencsétlenség nagyon régről származik. Úgy vélték, hogy az, aki belenéz a tükörbe, az a saját lelkét látja. Ha összetöri, akkor a lélek elszáll és az illető már nem lesz önmaga.
4.
A lányoknak veszélyt jelent, ha körbe söprik őket vagy az asztal sarkára ülnek. Ez azt jelenti, hogy nem talál maguknak férjet. A seprű sztorija a rendetlenségben rejlik. Ha egy nő körül sepregetni kell, akkor feltehetőleg nagy körülötte a mocsok. Milyen férfi keresné egy ilyen hölgy társaságát?
5.
Az asztalsarok esetében is hasonlóan egyszerű a magyarázat. A párok mindig szemben vagy egymás mellett ülnek. Az, aki a saroknál foglal helyet, annak nincs és nem is lesz szerencséje a szerelemben, hiszen csak egy csücsök jut neki.
6.
A létra alatt átmenni se szerencsés dolog. Ennek is vallási eredete van. Az ókori keresztények úgy tartják, hogy aminek három pontja van, az a Szentháromságra utal. Ha megzavarunk egy ilyen formát oly módon, hogy átmegyünk alatta, vagy éppen benne, akkor azzal a Szentháromságban való hitetlenségünket fejezzük ki.
7.
A só kiöntése veszekedést eredményez. A hétköznapi magyarázat szerint ez csak logikus velejárója a bénázásnak. Ha valaki fellöki a sótartót, akkor nem csoda, hogy a házigazda bosszankodik. A másik ok a só értékében rejlett. Drága, értékes árucikk volt, sőt, egy időben még fizetőeszközként is használták. Ha kiömlik egy ilyen fontos ásvány, akkor nem csoda, ha felháborodást eredményez.
8.
Természetesen sok olyan babona is létezik, melyek a szerencséről szólnak. A lóhere ritkasága és kereszt alakja miatt hoz szerencsét. Elűzi az ördögöt és a betegségeket. A patkó kelta eredetű. A Holdistennőt szimbolizálta és emellett a vasnak szelleműző fémnek tartották.
9.
Úgy tartják, aki pókot lát, szerencséje lesz. Eredete az iszlám kultúrkörből származik. Mohamed menekülése során befutott egy barlangba, ahol egy pók gyorsan hálót szőtt a bejárat elé és így nem tudtak bemenni az üldözők.
10.
Végül ott a kéményseprő. Ez a hiedelem a foglalkozáshoz köthető. Ahol kitisztította a kéményeket, ott nem égett fel a ház, így mindenkinek nyugodt éjszakája lehetett. Nap közben, aki találkozott egy kéményseprővel, megérintette vállát és szívélyesen köszöntötte.
Rajtunk múlik, hogy mennyire hiszünk a babonákban, de azt érdemes szem előtt tartani, hogy mindegyiknek van ésszerű magyarázata. Nem mágiáról van szó, csupán a logikáról és a véletlenekről.